2014. február 1., szombat

Fritole - Velence farsangi fánkja

A februári időszak leginkább a farsangról szól a világ legtöbb pontján. S ha farsang, akkor fánk. Szalagos, csöröge, lyukas közepű, lekváros, töltött, töltetlen, minden fajta és forma.
Ám Velencének, a karnevál híres városának erre is van egy speciális étele, fánkja, ami még az ősi időkből származik. Eredetét van aki egészen Mózesig vezeti vissza. És van, aki nem olyan messzire. Mi tagadás, ez jellemző az olaszokra. Ahogy a finom ízek és az ünneplés is. 

FRITOLE - VELENCE FARSANGI FÁNKJA


Hozzávalók - 2 személyre -
- 1,25 dl langyos tej
- 4 dkg cukor
- 1,25 dkg friss élesztő
- 5 dkg vaj felolvasztva hidegen
- 25 dkg liszt
- 1 csipet só
- 1 tojás sárgája
- 0,25 dl marsala  (helyette lehet fehér, félédes-félszáraz bor is)
- 1-1 citrom és narancs reszelt héja
- 5 dkg aranymazsola
- 1 dl víz
- 0,25 cl brandy
- 2,5 pirított és apróra vágott fenyőmag
- olaj a sütéshez
- porcukor a tálaláshoz
- egy ünnepi emlék

Elkészítés
A langyos tejben elkeverünk 0,5 tk. cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Meleg helyen kb. 5 perc alatt felfuttatjuk. 
A lisztbe belekeverjük az élesztőt, a bort, a sót, a tojássárgáját, a marsalat, a maradék cukrot és a narancs és citrom reszelt héját, majd kb. 10 perces dagasztással szép tésztát készítünk belőle.
Megkenjük mindkét oldalát egy kis olvasztott vajjal vagy olajjal, lefedjük a tálat a tésztával folpackkal és meleg helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztjük.
Ez idő alatt a vízbe beleöntjük a brandyt és felforraljuk benne a mazsolát, majd  miután elzártuk alatta a tüzet, még a lében hagyjuk, s kb. 10 perc után leszűrjük és nagyobb darabokra vágjuk. 
Ha megkelt a tészta, átgyúrjuk ismét, s közben beledolgozzuk a mazsolát és az aprított, pirított fenyőmagot, az ünnepi emléket, majd ismét lefedjük, meleg helyre tesszük és újabb 20 percig kelesztjük.
Egy mély fazékba bőségesen öntünk olajat, a tésztából egy nedves evőkanállal gombócokat szedünk, s megsütjük mindkét oldalát aranybarnára. Egyszerre max. 8 gombócot tegyünk egy kb. 30 cm átmérőjű fazékba.
A végén porcukorral és lekvárral tálaljuk. Az olaszok nem esznek hozzá lekvárt, de nekem úgy volt az igazán finom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése